)
Kapcsolódó érdekességek
A kiegyezés, amely két birodalom sorsát kötötte össze
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es megalakulása nem egyetlen nap alatt történt. A kiegyezés hónapokig tartó tárgyalások eredménye volt Ferenc József császár és a magyar politikai vezetők, elsősorban Deák Ferenc között. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a Habsburg Birodalom folyamatos belső feszültségekkel küzdött, ráadásul az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett vereség is rákényszerítette Bécset a megegyezésre. A létrejött dualista állam különleges képződmény volt: két fővárossal, két parlamenttel, de közös uralkodóval, külüggyel és hadsereggel rendelkezett.
A gyulai vár, a síkság gótikus ékköve
A gyulai vár valóban egyedülálló a maga nemében: ez az egyetlen épen fennmaradt síkvidéki gótikus téglavár az egykori Magyar Királyság alföldi területein. A 15. században épült, és a török hódoltság idején kulcsfontosságú végvárrá vált. Érdekessége, hogy téglából épült, mivel a környéken nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű terméskő. A vár évszázadokon át katonai szerepet töltött be, ma pedig múzeumként és kulturális központként működik, ahol rendszeresen rendeznek középkori fesztiválokat is.
Amundsen, a sarkvidékek megszállottja
Roald Amundsen norvég felfedező 1911. december 14-én érte el elsőként a Déli-sarkot, alig több mint egy hónappal azelőtt, hogy a brit Robert Falcon Scott expedíciója megérkezett volna. Amundsen sikerének kulcsa a gondos tervezésben és az északi tapasztalatokban rejlett: grönlandi szánhúzó kutyákat használt, és a csapat tagjai norvég síelési technikákat alkalmaztak. Scott ezzel szemben pónikra és motoros szánokra alapozott, amelyek a zord körülmények között csődöt mondtak. Amundsen később az Északi-sarkvidéken is úttörő munkát végzett, és 1926-ban egy léghajóval átrepülte az Északi-sarkot is.
A levegő láthatatlan többsége
Sokan meglepődnek, ha megtudják, hogy a belélegzett levegő közel 78 százaléka nitrogén, és csak mintegy 21 százaléka oxigén. A maradék nagyjából 1 százalékot argon, szén-dioxid és más nyomgázok teszik ki. A nitrogén színtelen, szagtalan és kémiailag viszonylag közömbös gáz, ezért ritkán gondolunk rá, pedig minden egyes lélegzetvételnél ez kerül a tüdőnkbe a legnagyobb mennyiségben. Az oxigén az élethez nélkülözhetetlen, de a légkör összetételének csak kisebb hányadát adja.
Rodostó, a száműzött fejedelem otthona
Rodostó ma a törökországi Tekirdağ városa, a Márvány-tenger partján. A magyar történelemben azért vált ismertté, mert II. Rákóczi Ferenc fejedelem és hű követői itt éltek száműzetésben a szabadságharc bukása után, 1720-tól egészen a fejedelem 1735-ben bekövetkezett haláláig. A városban ma is áll az egykori Rákóczi-ház, amelyet a magyar állam 1982-ben megvásárolt és múzeummá alakított. A rodostói emigráció a magyar történelem egyik legmeghatóbb fejezete: az idős fejedelem távol hazájától, mégis aktívan szervezve a magyar ügy nemzetközi támogatását hunyt el.
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
