Kapcsolódó érdekességek
A fagyosszentek: május meglepetései
Pongrác, Szervác és Bonifác a magyar néphagyományban a fagyosszentekként ismertek, akiknek emléknapjai május 12., 13. és 14. A népi megfigyelés szerint ezekben a napokban gyakran fordul elő olyan lehűlés, amely károsíthatja a fiatal növényeket, különösen a szőlőt és a gyümölcsfákat. Érdekesség, hogy a jelenség nem magyar sajátosság: több európai országban is ismerik a „jégszentek” fogalmát, például Németországban Eisheilige, Franciaországban pedig Saints de glace néven. A klímaváltozás következtében azonban a fagyosszentek időszaka egyre ritkábban hoz valódi fagyokat, de a kertészkedők körében továbbra is él a hagyomány, hogy a kiültetéssel érdemes megvárni e napok elmúltát.
Gabriel García Márquez és a mágikus realizmus
A kolumbiai író, Gabriel García Márquez a mágikus realizmus egyik legismertebb képviselője. A Szerelem a kolera idején című regénye 1985-ben jelent meg, és bár sokan a Száz év magányhoz hasonlítják, ez a műve sokkal inkább a szerelem természetét vizsgálja, mint a politikai-társadalmi kérdéseket. A történetet állítólag saját szülei udvarlásának története inspirálta. García Márquez 1982-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, és művei világszerte több tízmillió példányban keltek el.
Woody Allen filmes világa
Woody Allen az amerikai filmművészet egyik legtermékenyebb rendezője, aki karrierje során több mint ötven filmet készített. Az Annie Hall című 1977-es alkotása négy Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv díját. A Manhattan (1979) fekete-fehér képi világával és Gershwin zenéjével New York szerelmes levelének tekinthető, míg a Blue Jasmine (2013) Cate Blanchett főszereplésével a modern Allen-filmek egyik legsikeresebb darabja lett. Allen jellegzetes stílusa az intellektuális humor, az önirónia és a városi értelmiség életének bemutatása.
A rébusz szó eredete
A rébusz szó a latin „rebus” kifejezésből származik, amely a „res” (dolog) szó többes számú ablativusa, jelentése: „dolgok által”. A rébusz olyan találós kérdés vagy rejtvény, amelyben a megfejtést képek, betűk, számok vagy szimbólumok kombinációja adja meg. A műfaj már az ókori Egyiptomban is létezett, ahol hieroglifákat használtak hasonló célra, de a középkori Európában is népszerű volt címerek és épületek díszítéseként. A modern rejtvényújságokban ma is gyakran találkozhatunk rébuszokkal, amelyek a nyelvi leleményességet és a vizuális gondolkodást egyszerre teszik próbára.