)
Kapcsolódó érdekességek
A százéves háború, ami tovább tartott a nevénél
A százéves háború valójában 116 évig tartott, 1337-től 1453-ig. Az elnevezés tehát megtévesztő, de a történészek mégis így hivatkoznak az Anglia és Franciaország között zajló, hosszú megszakításokkal tarkított konfliktussorozatra. A háború egyik legismertebb alakja Jeanne d’Arc volt, aki az orléans-i csata után lendületet adott a francia seregnek. A harcok végül a franciák győzelmével zárultak, és jelentősen megerősítették a francia nemzeti identitást.
A három tenor legendás kezdete
Luciano Pavarotti, Plácido Domingo és José Carreras először az 1990-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének előestéjén lépett fel közösen Rómában. A koncert hatalmas sikert aratott, és a három operaénekes együttműködése világjelenséggé vált. Az est célja részben Carreras felépülésének megünneplése volt, aki nem sokkal korábban küzdött le egy súlyos betegséget. A felvételből készült album minden idők egyik legkelendőbb klasszikus zenei lemeze lett.
Brazília fővárosa, amit sokan eltévesztenek
Brazília fővárosa Brasília, nem pedig a sokak által ismert Rio de Janeiro vagy São Paulo. A várost az 1950-es évek végén, alig néhány év alatt építették fel az ország belső területén, hogy kiegyensúlyozottabbá tegyék a partvidékre koncentrálódó fejlődést. Brasília modernista építészete, Oscar Niemeyer és Lúcio Costa munkája révén a világörökség része lett. Rio de Janeiro korábban csaknem kétszáz évig volt az ország fővárosa.
Mengyelejev és a periódusos rendszer születése
Dimitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus 1869-ben alkotta meg a periódusos rendszer első, széles körben elfogadott változatát. A legenda szerint álmában látta meg az elemek elrendezését, de valójában évekig dolgozott a rendszerezésen. Mengyelejev zsenialitása abban rejlett, hogy üres helyeket hagyott a táblázatban, megjósolva ezzel még fel nem fedezett elemek létezését és tulajdonságait. Jóslatai később meglepő pontossággal teljesültek.
Népballada vagy műballada?
A Kőmíves Kelemenné az egyik legismertebb magyar népballada, amely a falba épített asszony motívumát dolgozza fel. Ezzel szemben Arany János Szondi két apródja műballada, vagyis ismert szerző által, népi mintára írt alkotás. François Villon Ballada a senki fiáról című verse szintén szerzőhöz köthető. A népballadák jellemzője a szájhagyomány útján terjedés, a tömör előadásmód és a gyakran tragikus végkifejlet.
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
