)
Kapcsolódó érdekességek
Az ötödik házassági évforduló titka
A házassági évfordulók elnevezései régi hagyományokból erednek, és mindegyik más-más anyagot jelöl, amely az adott házassági év szilárdságát vagy jellegét szimbolizálja. Az ötödik évforduló a falakodalom, ami a fa tartósságára, növekedésére és gyökereire utal - pontosan úgy, ahogy egy kapcsolat is egyre mélyebb alapokat épít az évek során. Érdekesség, hogy a fa mint szimbólum több kultúrában is a növekedést és az életet jelképezi, így nem véletlen, hogy éppen az első „komolyabb” jubileumok egyike kapta ezt a nevet.
Rembrandt és az Éjjeli őrjárat félreértése
Az Éjjeli őrjárat (hollandul: De Nachtwacht) Rembrandt egyik leghíresebb festménye, amelyet 1642-ben készített. A cím azonban megtévesztő: a festmény valójában egy nappali jelenetet ábrázol, és a sötét tónusok az évszázadok során rárakódott lakk- és koszrétegek miatt alakultak ki. A restaurálások során kiderült, hogy a kép eredetileg sokkal világosabb volt. A mű hivatalos címe egyébként A Frans Banning Cocq kapitány és Willem van Ruytenburch hadnagy századának kivonulása - ennél azért az „Éjjeli őrjárat” sokkal fülbemászóbb.
IKEA: a svéd bútoróriás névadása
Az IKEA név nem véletlenszerű betűhalmaz, hanem mozaikszó: a betűk Ingvar Kamprad (az alapító) nevének kezdőbetűiből, valamint szülőfalujának, Elmtarydnak és a közeli Agunnaryd településnek a kezdőbetűiből állnak össze. A vállalat 1943-ban indult, de eleinte nem bútorokat árult, hanem apró háztartási cikkeket, például tollakat és harisnyákat. A lapraszerelt bútorok ötlete csak az 1950-es években született meg, amikor egy munkatárs levette egy asztal lábait, hogy az beférjen egy autóba.
II. Rákóczi Ferenc és Rodosto
II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után előbb Lengyelországba, majd Franciaországba menekült, végül a törökországi Rodosto (ma Tekirdağ) városában telepedett le. Itt élt 1720-tól egészen 1735-ben bekövetkezett haláláig. Rodosto a Márvány-tenger partján fekszik, és a fejedelem házát ma múzeumként őrzik. Érdekesség, hogy Rákóczi hamvait csak 1906-ban hozták haza Magyarországra, és azóta Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban nyugszanak.
A csatabárd elásásának eredete
Az „elássa a csatabárdot” kifejezés a békekötés, a viszály lezárásának szimbóluma. A szólás az észak-amerikai őslakos törzsek szokásából ered, akik a háborúskodás befejezésekor ténylegesen elásták fegyvereiket, köztük csatabárdjaikat, hogy ezzel is kifejezzék a béke iránti elkötelezettségüket. A kifejezés a 18. században került be az európai nyelvekbe, és ma is használjuk, amikor valaki jelképesen véget vet egy vitának vagy haragnak.
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
)
